19. tétel: A két félteke eltérő szerepe az információfeldolgozásban

19. tétel: A két félteke eltérő szerepe az információfeldolgozásban

Az agyban a két félteke között aszimmetriák találhatók. A bal félteke ált. nagyobb, mint a jobb. A jobb félteke sok hosszú, egymástól elkülönült agyi területeket összekapcsoló idegrostot tartalmaz, a bal agyfélteke viszont rövidebb, egy-egy területen belüli gazdag kölcsönkapcsolatokat biztosító rostokkal rendelkezik.

Féltekei lateralizációés dominancia:

A féltekék funkcionális aszimmetriáját a lateralizáció fogalmával fejezzük ki. A lateralizáció azt jelenti, hogy az élmények feldolgozására ( eltérő módon ) mindkét félteke alkalmas, megadja azonban, hogy egy adott funkcióra vonatkozóan melyik félteke túlsúlyával számolhatunk.
A dominancia általános értelemben használható a lateralizáció szinonímájaként, de a klinikai gyakorlatban domináns féltekének a beszédet és az absztrakt gondolkodást organizáló féltekét, tehát elsősorban a bal oldalit értjük.

Fiziológiás körülmények között az élmények feldolgozása a hemiszfériumok kompetitív interakcióján alapul. A pszichés működések egységét a kommisszurális rostokon keresztül megvalósuló transzfer biztosítja. A komisszurális rostok azonban nem csak információ közvetítő szerepet töltenek be, hanem gátolják a kontralaterális oldal azonos funkciójú neuronrendszereit. A potenciális adottságokat így a másik oldal fejlettebb rendszere és a reciprok inhibíció elnyomja. Az interhemiszferiális gátló impulzusok kiesése az addig látens képességek fokozódását eredményezheti. Ez a féltekék redundanciájának ( tartalék képességének ) egyik alapmechanizmusa.

Hemiszfericitás, féltekei munkamegosztás:
Jobb félteke: rajzolás, nonverbális jelek felismerése a beszédben, környezeti zajok azonosítása,
random formák azonosítása tapintás során, érzékenység a beszéd hangzására,
fenntartó aktivitás, érzelmek érzelmi szinezete, ének és melódiaképzés, térlátás,
muzikalitás, arcfelismerés, moralitás, holisztikus, ösztönös, divergens, képzelőerő,
kreativitás, humorérzék
Bal félteke: szavak vizualizálása, beszédhangok felismerése, ismert formák azonosítása tapintással,
mondatmegértés és mondatalkotás, éberségi mozzanatok és fókusz, érzelmek
jelentésének megértése ill. azonosítása, érzelmeket jobban mutatja, beszéd, logika,
algebrikus, analitikus, intellektuális, következtető, racionális, objektív, időérzék

Sperry split-brain ( hasított agyú ) kísérletei primátákkal és emberekkel. Fontosabb eredmények:

- Szenzoros input csak az egyik féltekét éri el.
- Mindkét féltekének egymástól függetlenül megvan a vizuális érzékelése a hozzá tartozó fogalommal és rövid idejű, ill. hosszútávú memóriával, de a megnevezést csak a bal félteke biztosítja.
- Hasított agyú betegek képesek térben azonos helyzetben levő két teljesen eltérő dolgot egyszerre észlelni.
- A jobb félteke azonosítja és lokalizálja a megérintett tárgyat, de megnevezni nem tudja. A bal félteke verbalizája is.
- A jobb félteke nem tudja verbalizálni a hallási ingereket, de enyhe fokban képes végrehajtani vernális utasításokat.
- A zenei percepció és memória nem zenészeknél a jobb féltekéhez kötött, muzsikusoknál viszont a két félteke eltérő munkamódja miatt a bal félteke részvételével valósul meg.
- A két féltekét egyidejűleg egymásnak elllentmondó feladatokra lehet megtanítani.
- Mindegyik félteke tudatos tapasztalata el van vágva a másikétól.
- Embernél a sebészileg eltávolított nem beszélő félteke rendszerint tagad minden tudatosságot.
- A jobb félteke által irányított feladatvégzést a beszélő félteke gyakran megpróbálja kommentálni.
- Az éppen nem dolgozó félteke is lehet éber és tudja, mi zajlik körülötte ( fejcsóválás, nevetés ).
- Az emóciók hamar átkerülnek ( valószínüleg agytörzsön keresztül ).

Az érzelmek féltekei lateralizációja: A jobb félteke egy adott élményre inadekvátan negatív emóciókkal reagál, depresszív irányú eltolódást okoz az érzelmi életben, ezt a bal félteke kellemesebb, vidámabb hangulattal ellensúlyozza. Az absztrakt gondolkodáshoz tehát a pozitív, a képi gondolkodáshoz inkább a negatív emóciók kapcsolódnak.

Kezesség:
A kezesség specializációján azt értjük, hogy a két kezünk nem egyformán vesz részt a különféle finom, tanult készségmozgásokban. Az ügyesebb kéz végzi a finom mozgást, a másik biztosítja a hátteret ennek.
A jobbkezesek majdnem egyöntetűen bal agyféltekei központtal rendelkeznek ( 96 % ). Ezzel szemben a balkezesek csak 70 %-a balagyú, 15 %-ban mindkét, és 15 %-ban jobb agyféltekéhez kötött a beszédközpont.

Atkinson ( `99.): Pszichológia
Sperry, R. W. (`77.): Az előagyi comissurotómia és a tudatos éberség. In: Barkóczi (`86.): A tudat pszichológiai kérdései. I. kötet
Dúll A., Varga K. (`93): Általános pszichológia gyakorlatok II..