Ötfaktoros személyiségteszt

Ez a teszt a személyiség legalapvetőbb öt dimenzióját méri. A teszt kitöltése révén egy átfogó, általános képet kaphat mindenki magáról, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik az érzelmek átélése és szabályozása, a világgal szembeni nyitottság, a munkavégzés és teljesítmény, valamint a másokkal való együttműködés és a társas kapcsolatok terén.

A teszt kitöltése feltétele az adatbanki nyilvántartásba való felvételnek.

Extraverzió

Az extraverzió-introverzió dimenzió a személyiség egyik legáltalánosabb dimenziójának tekinthető, mely alapvetően azt takarja, hogy valaki inkább kifelé (extravertált) vagy befelé (introvertált) forduló. Az extravertáltak érdeklődőbbek és nyitottabbak a külső történések, a világ dolgai, más emberek, az újdonság és izgalmak iránt, míg az introvertáltak sokkal jobban szeretnek egyedül lenni, visszafogottabbak, jobban szeretik a kiszámítható, megbízható dolgokat, mint a váratlan eseményeket. Természetesen mindenki mindkét sajátossággal rendelkezik valamilyen mértékben, s általában a körülményektől függően öltjük magunkra egyik vagy másik sajátosságot. Azonban elmondható, hogy minden embernél megfigyelhető, hogy "szokásszerűen" melyik pólushoz áll közelebb inkább (ezért is nevezik a szakirodalomban habituális attitűdnek), s a teszteredmény ezt tükrözi.

Értékelés : az átlagnál extravertáltabb

Többnyire kedveli a társaságot, szereti az embereket, de néha vágyik a magányra, arra, hogy egyedül lehessen, így ilyenkor visszavonul a külvilág elől. Alapvetően pozitív érzelmi beállítottság jellemzi, de nem mindig tudja optimistán szemlélni a körülötte zajló dolgokat. Néha nagy energiabedobással vág bele valamibe, míg máskor nincs kedve semmihez, ilyenkor passzivitásba vonul. Az izgalmakat nem feltétlenül keresi, mert zavarja az esetleges bizonytalan kimenet, a kiszámíthatatlanság. Kapcsolatait igyekszik ápolni, de nem mindig törekszik újak kialakítására.

Együttműködés

Az együttműködés-ellenségeskedés a személyiség kapcsolati dimenziója, mely az emberi természet több humán sajátosságát egyesíti. Utal arra, hogy ki milyen mértékben képes és hajlandó másokkal, akár idegenekkel, együttműködni, s alapvetően másokhoz jóhiszeműen, jóindulattal és segítőkészen hozzáállni. Az együttműködés is olyan sajátosság, mely eltérő mértékben lehet jellemző az egyes emberekre, s természetesen előfordulhatnak szélsőséges megnyilvánulások is. Az együttműködő egyének figyelmesek, segítőkészek, őszinték, odafordulóak, míg az pólus másik végén elhelyezkedők rosszindulatúak, ellenségeskedők, rosszhiszeműek, versengők és bizalmatlanok másokkal szemben. A két szélsőség között bárki elhelyezhető, s a teszteredmény megmutatja, hogy ki, melyik pólushoz áll közelebb.

Értékelés : az átlagnál kevésbé képes az együttműködésre

Nem mindig tud biztos lenni a kapcsolataiban, s mivel eléggé alkalmazkodó, előfordul, hogy mások által könnyebben meggyőzhető vagy befolyásolható (pozitív értelemben). Bizonytalansága miatt is általában azokkal ért egyet és működik együtt, akik közelebb állnak hozzá vagy megbízhatóbbak számára. Jóindulatú, segítőkész, odafigyel másokra, de szociális érzékenysége miatt mások könnyebben kihasználhatják.

Lelkiismeretesség

A lelkiismeretesség-gondatlanság dimenzió tulajdonképpen a munka dimenziójának is tekinthető, mivel alapvetően az egyéni teljesítménnyel, az önkontroll képességével, a motivációval, valamint a jellem morális jellemzőivel áll összefüggésben. Ez a sajátosság a tapasztalatok szerint jó előrejelzője a munkába történő beválásnak, az előmenetelnek és teljesítőképességnek. A lelkiismeretesség pólushoz közelebb álló egyének céltudatosak, törekvők, határozott elképzelésekkel rendelkeznek életük és munkájuk területén is, míg a gondatlanság pólushoz közelebb állók szervezetlenek, határozatlanok, céltalanok és kicsi bennük a teljesíteni akarás. Természetesen minkét jellemző esetében beszélhetünk szélsőségekről, így például a túlzott lelkiismeretesség munkamegszálllottsággal, tisztaságmániával, stb. is párosulhat, mely ugyanolyan kedvezőtlen lehet, mint a gondatlanság. A teszteredmény megmutatja, hogy ki, melyik pólushoz áll közelebb, a munkával összefüggésben mely jellemzők illenek inkább rá.

Értékelés : az átlagnál kevésbé lelkisimeretes

Munkájában nem mutat céltudatosságot, határozatlan, emiatt szakmai teljesítménye nem mindig megfelelő. Feladatteljesítése pontatlan, gyakran megbízhattatlan. Csekély mértékű törekvési szint jellemzi, olykor lusta, s nem érdekli, hogy céljait eléri-e vagy sem, mivel nem tudja magát motiválni. Nem tekinthető szorgalmasnak, céltudatosnak, s nincs határozott elképzelése élete, munkája alakulásáról sem. Nem törődik a karrierjével, kudarckerülő, s nincsenek ambíciói. Alacsony az önfegyelme, ha elkezd valamit, azt gyakran nem fejezi be. Munkájában, döntéseiben nem ritka, hogy hibázik, mert nem eléggé megfontolt és körültekintő.

Neuroticitás

A neuroticitás (labilitás vagy érzelmi kiegyensúlyozotlanság)-stabilitás (érzelmi kiegyensúlyozottság) dimenzió a személyiség emocionális dimenziójának tekinthető, mely arra utal, hogy ki milyen mértékben képes a megterhelő, feszültséggel teli, különböző érzelmi reakciókat kiváltó helyzeteket elviselni, illetve úgy kezelni, hogy érzelmi egyensúlyi állapotából ne billenjen ki. Az is fontos, hogy ha valaki az érzelmileg telített helyzetek hatására kibillen megszokott egyensúlyi állapotából , akkor milyen gyorsan tud visszatérni eredeti egyensúlyi helyzetébe. Természetesen sokszor a szituáció és az abban szereplő egyének függvénye, hogy érzelmileg mennyire vesz bennünket igénybe valami , de elmondható, hogy mindenkire jellemző egy általános érzelmi egyensúlyi szint, mely meghatározott határok között ingadozik. Az érzelmileg instabilabb egyének hamarabb elvesztik nyugalmukat, hajlamosabbak a negatív érzelmek átélésére, míg a stabilabb egyének jól viselik és kezelik a megterhelő helyzeteket, így általában sikeresen elkerülik annak negatív követlezményeit is (pl. betegség, kimerülés). A teszteredményből mindenki megtudhatja, hogy ebben a dimenzióban a stabilitás vagy a labilitás pólusához áll-e közelebb.

Értékelés : az átlagnál hajlamosabb a neurózisra

Bizonyos helyzetekben nagyon jól viseli a negatív történéseket, s jól viseli a negatív érzelmi átéléseket, de előfordul, hogy nem tud olyan kiegyensúlyozott és higgadt maradni, mint kellene, s ilyenkor "kiborul", dühbe gurul, s nem a helyzetnek megfelelő módon viselkedik. Általában legyőzi a stresszes helyzetek okozta kellemetlen feszültséget, de nem mindig a leghatékonyabb eszközökhöz nyúl, s emiatt nem tudja teljes nyugalmát sem visszanyerni.

Nyitottság

A nyitottság-zártság dimenzió a személyisg intellektuális dimenziójának tekinthető, de annál tágabban értelmezhető. Alapvetően arra utal, hogy ki milyen mértékben nyitott, rugalmas és befogadóképes az új és ismeretlen történések, a változatosság iránt, s ezt az egyén fantáziájában, értékeiben, érzelmeiben és viselkedésében mutatkozó jellemzők határozzák meg. Ezen jellemzők olyan élményalapot szolgáltatnak, melyek lehetővé teszik az egyén számára, hogy belülről fakadó kíváncsisága, érdeklődése és motivációja befogadóképessé tegyék az olyan dolgok iránt is, melyeket addig nem tapasztalt. A nyitottság és az intelligencia mértéke nincsen közvetlen kapcsolatban egymással, a nagyon nyitott egyén is lehet szerény intellektusú. Általánosságban elmondható, hogy a nyitotttabb egyének élete élményekben gazdagabb, kíváncsiak, hajlandóak az új eszméket, értékeket befogadni, míg a zártabb egyének jobban ragaszkodnak a már korábban bevált szokásaikhoz, konzervatív életszemlélet és viselkedés jellemzi őket. A teszteredményből mindenki képet kaphat saját nyitottságának mértékéről és jellemzőiről.

Értékelés : az átlagnál kevésbé nyitott

Az élmények, a tapasztalatszerzés iránt csekély nyitottságot mutat, nem igazán érdeklődő és alkalmazkodó. Alapvetően a változatlanságot részesíti előnyben az ismeretlennel szemben, s ritkán tanul vagy ismer meg új dolgokat. Viselkedésében néha rugalmatlan, nehezen alkalmazkodik az új helyzetekhez. Nem mutat különösebb érdeklődést sem a belső, sem a külső világ iránt, így élet élményekben nemigen gazdag. Nehezen hajlandó az új eszméket, értékeket befogadni, valamint kisebb intenzitással éli meg saját pozitív és negatív érzéseit is.