Hirdetés

2008. január 14., hétfő

Fejlődéslélektan - JÁTÉK, RAJZ, MESE

JÁTÉK, RAJZ, MESE

GYERMEKRAJZ:

1. firkák korszaka (1,5-2 év):

. véletlenszerű, akaratlanul húz vonalat a papírra ® nem valódi alakzatok

. mozgás a lényeg, ábrázolás nem fontos

. környezet hatására ad magyarázatot a firkára, kedve szerinti jelentéssel ruházza fel

2. ábrázolás szándékával (3 év):

. nem csak a mozgás öröme irányítja a rajzot

. sajátos ellentmondás: gyermek szemlélete (tagolatlan egészet lát, képekben gondolkodik) « rajzolni képes technika (részletről részletre halad)

® sajátos problémák adódnak:

- aránytalanság: különböző testrészek öntörvényű arányokat követnek

- érintkezést a bennefoglalástól nem tudja megkülönböztetni: alak ruhája a testen kívül, kalap az alak feje felett lebeg

- véletlenszerű irányok: tetőt a ház belseje felé rajzolja, nem kifelé

Þ sajátos szemléletéből ered = juxtapozíció – gondolkodást jelent: belső minta (tárgyak bármilyen elrendezésben érvényesek viszonyítás nélkül: ember akkor is ember, ha a feje nem a testén van) ® egy-egy dologból építi fel az egészet, van egy középponti rész

3. intellektuális realizmus (5 év):

. valósághű ábrázolás igénye

. ábrázolás meghatározója: mit tud a világról, nem az, amit lát – ismerete nem mindig egyezik meg a valósággal (pl. belerajzolja az alak fejébe, amit álmodik)

rajzok: - átlátszóság problémája: nem látható dolgokat is ábrázolja – pl. házat kívülről rajzolja meg, de az alakokat benne

- többszempontúság: egyidejűleg több nézőpontból – alak feje profilban, teste szemben

- érzelmileg felnagyított részletek: a fontos részleteket kiemeli – királylány haja földig ér

- szalagszerű eseményláncok: időben egymás után következő eseményeket a rajzon is egymás után tünteti fel

4. szemléleti realizmus (9-10 év):

. látottak irányítják a rajzokat

. tér ábrázolására törekszik: 3 dimenziós teret 2 dimenzióban – távolság érzékelése

- többszintű ábrázolás: lent ház, feljebb gyerek, majd egy fa

- előtér kiképzés: ház előtt hosszú elkanyarodó út

- részleges takarás: ami takarva van, az messzebb található

5. egyre jobban ki tudja fejezni a látott valóságot és a belső világát (12-13 év):

. fejlődik a technikája

. vagy tehetséges vagy sablonossá válik a rajzolás (megszűnik)

JÁTÉK:

1. játék kritériumai, jellegzetességek:

. örömet szerez = örömszínezet

. sajátos játéktudat: úgy tűnik, hogy teljesen belemerül a játékba, nem vesznek tudomást a külvilágról, de tudatában vannak a valóságnak ® kettős valóságtudat – pl. nem eszik meg a homokpogácsát

. játék önmagáért való: a gyermek nem szükségleteit elégíti ki, nem célra irányul, pusztán a cselekvés, a játszás a fontos

2. játék örömei:

. én csinálom, én idézem elő öröm: csecsemőknél – pl. kapcsolóval történő játék (fény-sötét)

. ritmusosság: mozgásos játékokban, népi mondókákban

. utánzás öröme: másnak lenni öröme – nagyok, felnőttek lehetnek ® levezetik a kíváncsiságból származó feszültséget; kicsit azzá válnak, amit utánoznak

. véletlen mozzanatok: feszültség, hogy mi fog történni, megtörténik

. illúzió: tárgyak átalakulnak

. kaland

. humor

3. játék tartalma:

. feszültség levezetésében segíthet: felnőtt szerepe ® felnőtté válás feszültségét csökkenti

. kínos élmények levezetése: sokszor újrajátsza – pl. orvosnál ® ő is orvososdit játszik

. agresszív mozdulatok (háború, harc) ® szintén a feszültség levezetését szolgálják

. gyakori a kompenzáció: felcseréli a játékban a szerepeket ® saját helyzetéből adódó feszültségek ellensúlyozása – pl. apa veszekszik anyával – anya győz a játékban

bárány eszi meg a farkast

nincs barátja – kompenzál: sok barátja lesz

4. uralkodó játékfajták:

a.) funkciógyakorlás: csecsemő, kisgyermekkor: 1-2 év

- fejlődésével egyre több funkció jön létre ® feszültséggel jár együtt ® levezetése a funkciók begyakorlása (megtanul járni ® sokat fut, mászik – különböző dolgokat sokszor megismétel)

- funkcióöröm: már megtud csinálni vmit – járás, ugrás, egyensúlyozás gyakorlása, tárgyak elérése, 2 dolog összeütése

b.)szerepjáték: ovis korban

- uralkodó játéktípus: felnőtt életét utánozzák – papás-mamás, doktorosdi

- csoportos játékok

- szerepjáték fejlődése:

kisovis: szerepjáték még differenciálatlan

cselekvés a fontos

szerep még nem tagolt, egy cselekvés kiemelése

4-5 év: tárgyak, eszközök válnak fontossá

szerepet az eszközök határozzák meg: az főz, akinek a kezében fakanál van

nagyovis: szerepjáték gazdagodik, differenciálódik

a szerep a fontos: megvan, hogy kinek mi a feladata

bonyolultabbá válik, feltételrendszer: kalauz akkor lehet, ha vannak utasok

c.) kisiskolás: szabályjátékok

- képesek együttműködni, elviseli, hogy a másik nyer

- virágzása: 10 év ® öncélúvá válik a szabály: szabályok kitalálása az igazi játék

d.) folytatólagos képzeleti játékok:

- színesebb fantázia: egész ország, sziget kitalálása – sokáig ezen a helyszínen játszik, szabályokat dolgoz ki, van egységes keret ® Bronte nővérek találtak ki különböző törvényeket, kereskedelmet, gazdaságot

- elaboráció: meg nem valósítható vágyak kiélését, teljesülését valósítja meg

MESE:

- passzív befogadás megtanulása

- nem kötődik mozgásos cselekvéshez, fantáziáját mozgatják meg

- korszaka: ovis, kisiskolás

- kettős tudat a mesében, valóság kétféleképpen valósul meg: 1. beleéli magát a szereplők életébe; 2. peremtudás arról, hogy ő csak egy néző (szabályozza a beleélést)

1. mesében van átváltozás

2. szélsőséges ellentétek megjelenése: törpe – óriás, tündér – boszorkány, jó – rossz ® nem tud még differenciálni, középutat találni

3. sok az ismétlődés: pozitív élmény – előre sejti, hogy mi a fordulat ® feszültség ® beteljesül ® örömforrás Þ stabilitást jelent, biztonságot ad

4. kompenzálás: legkisebb fiú győz, szegény ember emelkedik felül – kiegyenlítődnek a hátrányok

5. varázslatok: a gyermek mindenhatónak képzeli magát, aki tud varázsolni

6. veszély – megmenekülés váltakozása

7. vágyteljesülés: azonosul a hősökkel, beleéli magát a helyzetébe ® győz

Bruno Bettelheim:

- meséket (Grimm mesék) pszichoanalisztikus nézőpontból elemzi (Freud nézeteit vallja)

- mesék is énközpontúak: főhős áll a középpontban, mindenki őt segíti

- a gyermeket a mesék különböző fejlődési problémák megoldásában segítik:

. erkölcsi fejlődés: jó – rossz szélsőséges megjelenítése ® elsajátítja az erkölcsi tulajdonságokat azáltal, hogy azonosul a jó hősökkel – rosszként nem érhetjük el célunkat

. halál problémájának megjelenítése: mese egyszerűen közli: „…boldogan éltek, amíg meg nem haltak…” – a boldog élet kárpótol a halálért

. szülőtől való elválás: a főhős mindig elvál szüleitől útja előtt

. szorongás csökkentése: igen is lehet boldogulni az életben

. magányosság csökkentése: magányosan indul el, majd talál társakat

- tudattalan számára is van tartalma a mesének:

. Hófehérke: ödipális konfliktus

. Jancsi és Juliska: szülőtől való elválás

. Csipkerózsika: nemi érés, felnőtté válás problémája

® segítik a személyiség fejlődését

- a gyermek különböző életkorában eltérő meséket szeret ® adott mese jeleníti meg az aktuális problémát, ami a gyermeket foglalkoztatja – különböző életkorokban mást és mást jelen ugyanaz a mese

- mese hallgatása ¹ mese nézése

Nincsenek megjegyzések:

Való világ 4 élőben az interneten

Való világ 4 élőben az interneten