Az Orvosi pszichológia előzményei

Lotze 1852 Berlin: első orvosi pszichológia könyv

Wundt 1874: „Az élettani pszichológia alapjai”

Kretschmer 1922: „ Orvosi psychologia” (1923)

Ranschburg Pál: „Eredmények a magyar kísérleti gyógypedagógiai és orvosi psychológia területén” (1929)

Horányi Béla: „Az orvosi pszichológia feladatairól” (1959) „Az orvosi pszichológia az ember pszichés működéseit az orvos biológiai szemlélet alapján vizsgálja: a pszichés folyamatokat az agyvelő funkciói megnyilvánulásának tekinti. Az orvosi pszichológia eszerint a tágabb értelemben vett emberi élettan egyik rész-diszciplinája.”

Böszörményi Zoltán– Moussong – Kovács Erzsébet: Orvosi pszichológia (1. egyetemi tankönyv 1967) „Az orvosi pszichológia vagy klinikai pszichológia alkalmazott lélektan, elsősorban az orvostudományok által támasztott pszichológiai igények kielégítésére szolgáló résztudományág, mely talán a legrégibb az alkalmazott pszichológia ágai között. … Az orvosi pszichológia több, mint a beteg ember pszichés megnyilvánulásaival foglalkozó résztudomány: szükségszerűen átnyúlik az általános-, a szociál-, a fejlődés és neveléspszichológia területére is, hogy az orvosnak és a klinikus pszichológusoknak olyan alapismereteket adjon, melyet az bármely munkaterületen dolgozzék is (sebészeti klinikán, ambuláns belgyógyászati rendelésen, szociális otthonban, üzemben, stb.) hasznosítani tud. … Az orvosi pszichológia alapvető feladatai közé tartozik az ép személyiség átalakulása a beteg embernél és a kóros lelki jelenségek viszonya a normál pszichológiai folyamatokhoz.”

Pertoríni Rezső: Psychotherápia (1969): „A psychotherápia az orvosi psychológiával együtt psychiátriai előtanulmány és úgy is kellene szerepelnie.”

Kardos Lajos: Orvosi pszichológia címszó Orvosi Lexikon (1972): „a pszichológia törvényszerűségeinek alkalmazása az orvos gyógyító munkájában. Kutatja a különböző betegségekkel járó pszichológiai elváltozásokat, illetve különböző pszichológiai folyamatok hatását a somaticus állapotra, továbbá a gyógyulás pszichológiai feltételeit. Igen szoros kapcsolatban áll a pszicho-pathológiával.”

Juhász Pál – Pethő Bertalan: Orvosi pszichológia (Alkalmazott pszichológia 1973, 1984): „Az orvosi pszichológia … területe szélesebb, mintha csak a betegek pszichológiájáról beszélnénk … kiinduló pontja nem pszichopatológiai orientáltságú.”

Petoríni Rezső – Polcz Alaine: Orvosi pszichológia a gyakorlatban (1976)”Az orvosi pszichológia alkalmazott lélektan, amely a beteg ember lelki jelenségeivel, történéseivel foglalkozik. Lényegét tekintve empirikus tudomány, amely a tradicionális medicina mellett fejlődött, de a századforduló óta mind nagyobb saját megfigyelési anyagot gyűjtött és mind nagyobb hatást gyakorol a tradicionális medicinára, annak betegségmodell elméleteire.”

Hárdi István: Pszichológiai a betegágynál (IV: 1980) „Az orvosi pszichológia a pszichológia olyan szakterülete, amelynek célja kutatni az orvos és beteg találkozásainak szabályszerűségeit és ezeket rendszerezni (betegség, gyógyítás, orvosi magatartás) …” Manapság kettős értelemben alkalmazzák: „1. Az orvosi, elsősorban neuro-pszichiátriai szemléletű lélektan az idegrendszer élettanán, kórtanán alapul, amelyet hasznossága miatt szívesen alkalmaznak. 2. Az orvosi pszichológia az általános alapismeretekkel klinikai igények tágabb kielégítését célozhatja, vagy a közvetlen gyakorlatot szűkebb értelemben szolgálja. Egyes elgondolások az elmondottakat a klinikai pszichológia tárgykörének tekintik, kiemelve az orvosi pszichológiából.”

Szilárd János (1982): „Alapvető fontosságú annak tisztán látása, hogy az orvosi pszichológia nem csupán a pszichiátriának az „előtananyaga”, hanem az egész orvosi diszciplina és minden orvosi működés, minden orvos-egészségügyi szakterületen folyó tevékenység ismeretanyagának integráns része: minden gyógyító-megelőző munkakörben dolgozó orvos szemléletének, gondolkodásának, ismeretanyagának szükséges, fontos része.”

Buser – Kaul-Hecker (1996) I. Az egészséges és a beteg ember viselkedése, II. Orvos és beteg kapcsolata

Csabai – Molnár (1999) Egészség, betegség, gyógyítás (tanönyv):”a segítő – segített kapcsolat lélektani elemeinek rendszeres vizsgálata az orvos – beteg kapcsolat példáján.” (+ egészség – betegség kontinuum befolyásoló tényezői)