A SZOCIALIZÁCIÓ ÉS AZ ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ
Szocializáció: folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és társadalmaknak többé kevésé hasznos tagjává váljanak (Brim). A társadalom normáinak, szabályainak elsajátítása.
- szocializáció és individualizáció (én kiemelkedése a környezetből) közötti egyensúly fenntartása
- elsődleges szocializáló környezet: család; másodlagos szocializáló környezet: intézmények (ovi, suli)
- a szocializáció kétoldalú folyamat: alkudozások sorozata - a gyerek maga is alakítója a szocializációnak
szülővé alakítja a felnőtteket
- szabályok: . változtatni rajta nem lehet « adott család, kultúra, társadalom alakít ki – megváltoztatható
. ha a család engedékenyebb, a gyereknek lehetősége van a szabályok alakítására (alkudozás)
. kompromisszum kötése: szülő elvárása + gyerek igényei
. a gyereknek eleget kell tennie a család elvárásainak, és viszont (neki is vannak elvárásai)
. nincs lehetőség alkudozásra: katonaság
- családok: tekintélyelvű: . a szülő uralkodik a gyerek felett, feltétlen engedelmességet vár el
. gyerek kezdeményezőképessége csökken: könnyen hajlamos engedni a külső tekintélynek
engedékeny: . túl sok lehetőséget enged az alkura (minden szabályon lehet alkudozni)
. a gyermek nem fogja megkülönböztetni az alku- és a nem-alkuhelyzetet
demokratikus: . a gyermek megtanulja megkülönböztetni az alku- és a nem-alkuhelyzeteket
. ideális család
A szocializáció eszköze: nevelés, fegyelmezés
1. hatalomérvényesítő: . tekintélyelvű családoknál
. a büntetéstől való félelemre épít
. a szülő érezteti hatalmát (fizikai büntetés) ® visszaélés ® gyermekben agressziót kelt, ellenállást alakít ki a büntetés ellen, szorongás
2. szeretetmegvonás: . bűntudatot próbálnak kelteni a gyermekben: pl. ráijeszt, hogy otthagyja az utcán / áruházban ® szorongást kelthet a kicsi gyermekben ® agresszió legátlódik
. helyrehozó aktus: szülő visszatér, biztosítja szeretetéről
3. indukciós: . a szülő elmondja, mi volt, amit a gyerek helytelenül tett – megbeszélik, milyen a helyes magatartás
. verbális büntetés: neheztelés, szidás
. végén: magyarázó, feloldó aktus (gyermekben csökken a szorongás)
. büntetés kapcsolatban legyen az elkövetett bűnnel = helyes büntetés
Szocializáció folyamata:
1. Pszichoanalízis: . azonosulás (identifikáció) – Freud: felettes én kialakulása
. normák, szabályok hordozása
. 4-5 éves korban alakul ki (fallikus fázisban – oidipusz komplexus során)
2. Szociális tanuláselmélet: . Bandura-utánzás
. agresszió tanulásában
. gyermekek utánozzák a felnőtt modelleket, elsajátítják a felnőtt normákat
. megerősítés: jutalmazás: pozitív viselkedésformák
büntetés: nem felelnek meg a normáknak, törvényeknek
. gyermek hajlamos utánozni az agressziót, bármikor elő tudja hívni
Erkölcsi szocializáció kognitív elmélete: Piaget: 2 szakasz
1. Heteronómia (10-11 éves korig):
- a gyermek a társadalom által előállított szabályokat, normákat készen veszi át
- felnőtt tekintélye alapvető szerepet játszik a szabályok betartásában
- a szabályok értelmét nem látja be, hallgat a felnőttre
- szabályokat betű szerint fogja fel
- nincsenek enyhítő körülmények, szabályokat nem lehet megváltoztatni
2. Autonómia (10-11 éves kortól):
- belátja a szabályok értelmét, ezért követi őket
- rájön, hogy a szabályok szelleme a lényeg, nem szó szerint kell értelmezni
- szubjektív mozzanatok: vannak enyhítő és súlyosbító körülmények
Erkölcsi fejlődés vizsgálata:
- szabályokkal kapcsolatos vizsgálódások: hogyan fejlődnek a játékszabályok alkalmazkodása és a szabálytudat fejlődése
1. motoros viselkedés szakasza (3 éves korig):
. napi események ritmikusan következnek, napi szokások kialakulása, életritmus
. motoros szabály: cselekvésekben jelenik meg, szokások létrejötte, ismétlődés jelentőségét fogja fel
2. kényszer és egocentrizmus (3-7 év):
. a dolgokat a saját szemszögéből értelmezi, egy szempont (saját szempont) szerint
. nem képes más nézőpontját átvenni – az emberek szándékai, vágyai egymással ellentétesek, ő csak a saját szempontját képes figyelembe venni
. játék: célja az ő győzelme, a szabályoknak hozzá kell igazodniuk
. heteronómia: a szabályok szentek és megváltoztathatatlanok, viszont önkényesen magára vonatkoztatva variálja őket egocentrizmusából fakadóan Þ kettős szabálytudat
. kényszerszabályok
3. együttműködés, a szabályok kölcsönös betartása (7-10 év):
. autonómia
. szabályjátékok előtérbe kerülése (addig szerepjátékok): közös szabályok elfogadása
. belső szükségletté válik az együttműködés
4. szabályok alkotása (10 éves kortól):
. kitalálnak szabályokat a játékokhoz – ez a lényeg, a játék már nem olyan lényeges
. valódi autonómia időszaka
. racionális szabályok
Az erkölcsi realizmus:
- gyermeki realizmus az erkölcs területén
- művelet előtti szakasz (7 éves korig) – objektív felelősség
- következmény-etikát követ: csak a dolog következménye számít, a szándék nem:
. ügyetlenség: nagyobb a vétek, ha nagyobb a következmény (pl. nagyobb folt a terítőn)
. lopás: nagyobb lopás, ami drágább
. hazugság: a valószerűtlent nagyobb hibának tartják
Az igazságosság, a törvény eszméje:
1. retributív igazságosság (6-7 éves korig):
. a törvény szerepe tisztázni az alá- és fölérendelt viszonyokat a szülő-gyermek viszony alapján
. mindenkit az érdeme szerint jutalmaz vagy büntet
. egy cselekmény megítélése attól függ, hogy milyen következménnyel jár
. immanens igazságosság: a tárgyaknak büntető erejük van
2. disztributív igazságosság (7-10 év):
. a törvény legfontosabb feladata az egyenlőség biztosítása mindenki számára
. indítékokat, módosító tényezőket, motívumokat nem veszi figyelembe
. pl. este ő is fenn maradhat addig, mint az idősebb testvére
3. ekvitás (10 éves kortól):
. egyenlő elosztás árnyalata
. figyelembe kell venni a szándékot, a motívumokat, módosító tényezőket
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése