Ált 1: 13. A FÁJDALOM

Ált 1: 13. A FÁJDALOM

Élettana: Ingere bármely olyan intenzitású inger, amely szöveti károsodást okozhat (nyomás, hőmérséklet, elektromos áram, vegyi anyag). A receptorai szabad idegvégződéssel rendelkező neuronok, a kutatók min. 4 fajtáját különböztetik meg. A bőrön receptív mezők találhatók, melyek átfedésben vannak, így 1-1 bőrpont ingerlése több receptív mezőt is ingerel. Alakjuk, kiterjedésük és érzékenységük különböző. Az érzékeny pontok csúcsérzékenységűek, körülöttük viszont egyre csökken az érzékenység, ez a mintázat viszont nem állandó, mert változó az ember szomatoszenzoros rendszerének infoátviteli sebessége.

A test érzőidegei lehetnek velőshüvelyű A rostok, melyek vastagok, 120 m/s a szállítási sebességük. Ezek különböző vastagságúak lehetnek, így alfa, béta, gamma és delta névvel illetjük őket. A velőtlen, vékony, lassú ingerületvezetésű (1 m/s) rostok a C rostok. A fájdalom érzéséért ez utóbbi 2 bizonyos csoportjai felelősek, de nem kizárólag a fájdalom érzését szállítják. Ahogy nő az ingerintenzitás (van azért tónusos alapaktivitásuk), úgy nő az aktivált idegrostok száma és tüzelési frekvenciája. A különböző rostoknak természetesen más a vezetési sebességük és a kisülési frekvenciájuk.

A gerincvelői részbe már kódolt ingerületminta lép be, ahol minden pálya (spinotalamikus, dorzolaterális, propriospinális, hátsóköteg rendszer) valamiképpen szerepet játszik a fájdalomban. A gerincvelői hátsó szarvak különböző rétegekből állnak, mindegyiknek speciális funkciója van. Az 1. réteg info tap a fájdalomrostoktól. Alatta, a 2. és 3. rétegben van a substantia gelatinosa, ahol módosul az input. A 4.réteg nem reagál a fájdalomrostokra, tapintási ingereket közvetít. Aaz 5. réteg sejtjei érzékenyen reagálnak, ha a receptív mezőjüket ártalmas ingerek érik. A vékony rostok ismételt ingerlése gerjesztő hatást mutat, újabb kisülések jelennek meg, míg a vastagokénál ún. kikapcsolási hatás, vagyis gátlás. Ezért a substantia gelatinosa a felelős.

A gerincvelő anterolaterális részében fut a rostok egy része egészen a talamuszig, a nagyobbik rész viszont a formatio reticularisba (FR) megy. A fájdalom szenzoros-diszkriminatív komponenséért a talamusz ventrobazális magcsoportja a felelős (és az ehhez futó neospinotalamikus pálya és persze a szomatoszenzoros agykéreg). A motivációs-affektív komponensért a FR és a limbikus rendszer (LR) felelős.FR-ben: nyúltvelő gigantocelluláris magja, centrális szürkeállomány, spinotalamikus pálya, a talamusz intralamináris, mediális és parafaszcikuláris-centromediális magcsoportjai és a centrális tegmentális pálya vesz részt. Csökken az ártalmas ingerekre megnyilvánuló válaszkészség: spinotalamikus pálya, centrális szürkeállomány sérülése és a centrális tegmentális pálya ingerlése. Erős averzív hajtóerőt kelt: nyúltvelő gigantocelluláris magja, centrális szürkeállomány, a talamusz intralamináris, mediális magjainak ingerlése. A spinotalamikus és a centrális tegmentális pályák sérülés esetén újraszerveződnek. A LR-nek kétirányú kapcsolata van a FR-szal és a frontális kéreggel. A hippokampsz és az amygdala ingerlése menekülést, léziója a válszkészség csökkenését eredményezi.A gyrus cinguli átmetszésével kiesnek a negatív érzelemek. A paramediális, retikuláris területek is részt veszenk a motivációs-affektív komponens kialakításában. A fájdalom 3. dimenziója a kognitív-értékelő. Az inger azonosítása, értékelése, értelmezése és az input szelektív módosításának folyamata gyors kell legyen, hogy az infot tovább analizálhassuk, válaszstratégiát dolgozunk ki. Ezen felül hatnia kell a szenzoros és motivációs rendszerekre, hogy képes legyen befolyásolni a válaszunkat. Ezt a hátsó köteg valósítja meg.

A fájdalom érzéséhez térbeli és időbeli szummáció szükséges. Ai input hol konvergál, hol divergál, mintázatfelismerés zajlik minden szinten, és párhuzamosan is (azonos szinten). A gerincvelő sejtjei eltérő kisülési mintázatot mutatnak:

1. tüzelési frekvencia hirtelen nő és csökken: enyhe nyomás

2. tüzelési frekvencia tartós, alacsony: hőmérséklet

3. tüzelési frekvencia gyorsan nő, lassan csökken: erős nyomás, szövetkárosodás

A fájdalom esetén utókisülések vannak (az ingerlés megszűnte után is tüzel a sejt). A bőr vibrácija egészségeseknél a gyenge és mérsékelt fájdalmakat gyengíti, az erőseket növeli, patológiás esetben fordítva. Normális esetben nincs szoros összefüggés az ingerelt terület nagysága és a fájdalom nagysága között, sőt, időnként nagyobb a fájdalom kisebb bőrfelület ingerlése esetén.

A fájdalmakat hosszú idő elteltével is úrraélhetjük, vagyis tartós küszöbcsökkenés, központi idegrendszeri változás alakult ki (reverberáló körök valósítják meg).

Az analgézia a fájdalom teljes hiánya anélkül, hogy eszméletvesztés vagy más szenzoros modalitásokra való érzékenység hiányozna. Kiterjedhet az egész testre, de érinthat csak egyes testrészeket is. (Az aszimbóliában az egyéb szenzoros felfogás is csökkent.) Lehet veleszületett, okozhatja frontális lobotómia , centrális szürkeállomány, centrális tegmentális pálya ingerlése. Ezek a betegek érzik az ingert, csak éppen nem fáj nekik.

A kapuelmélet (Melzack és Wall '65)

A gerincvelő hátsó szarvában elhelyezkedő idegi mechanizmus olyan kapuként működik, amely csökkenteni vagy növelni képes a perifériás idegrostokból származó és a központi idegrendszerbe érkező impulzusok mennyiségét. Vagyis a szomatikus input ki van téve még a fájdalom megjelenése előtt a kapu módosító hatásának. A modell alapelvei:

1. Az idegimpulzusokat az afferens rostokról az agy felé továbbító gerincvelői sejtek (T-sejtek) a hátsó szarvban található gerincvelői kapumechanizmus módosító hatása alatt állnak.

2. A kapumechanizmus működését a nagy átmérőjű és a kis átmérőjű idegrostok aktivitásának egymáshoz viszonyított mennyisége befolyásolja: a vastag rostok működése gátolja az ingerületáttevődést (zárja a kaput), míg a vékony rostokon szállított ingerület serkenti (nyitja a kaput).

3. A kapumechanizmus működésére az agyvelőből érkező impulzusok is hatnak.

4. A nagy átmérőjű, gyoran vezető idegrostok egyik speciális csoportja olyan szelktív pszichés folyamatokat aktivál (Központi Idegrendszeri Szabályozás-beállítás), amelyek a leszálló pályák útján befolyásolják a kapumechanizmus ingerületáttevődést módosító hatásait.

5. Amikor a T-sejtek outputja meghalad egy kritikus szintet, működésbe lép az Akciós Rendszer, vagyis azok az idegrendszeri területek, amelyek a fájdalomra jellemző pszichikus élmények és viselkedési megnyilvánulások alapjait képező bonyolult ingerületminta-sorozatot szervezik.

A gerincvelői kapumechanizmus helye a substantia geletinosa, mert funkcionális egységet képez és sok afferens rost végződik itt. A gerincvelő T-sejtjeihez (5, réteg sejtjei) történő idegimpulzus-terjedést serenti vagy gátolja.

A vastag és vékony rostok aktivitásának hatásai. Az ingerület egyrészt közvetlenül a T-sejtekhez jut, másrészt a substantia geletinosába. Az 5. Rétegben a vastag rostok kisülése után gátlás, a vékonyak kisülése után gerjesztés jelenik meg. A substantia gelatinosa kétféleképpen működhet kapuként: pre- vagy posztszinaptikusan fejti ki hatását, de leginkább mindkét módon.

A leszálló hatások befolyása. FR-ből: T-sejtek gátlása. Frontális kéregből közvetlenül a substantia geletinosába avgy a retikulospinális rendszeren keresztül.

Van egy központi szabályozásindító mechanizmus, mely a szenzoros bemenetet ellenőrzés alatt tartó, sajátosan szelektív agyi folyamatokat aktiválja, ha a T-sejtek tüzelése meghalad egy kritikus szintet.

A centrális érzékenységbeállító mechanizmus szerint a FR egy része tónusos gátló hatás útján működik.

Fájdalom és tudat

A fájdalom minőségei: fázisos (rövis, gyorsan nő is csökken) és tónusos (hosszan tartó, állandó mértékű). A kétféle fájdalmat az agyban külön idegpályák közvetítik. Intenzitását és minőségét a többi érzékletnél sokkal jobban befolyásolják a közvetlen ingeren kívüli tényezők.A fájdalmat befolyásolja a kultúra; az egyén tapasztalatai, jellemzői; az adott szituáció jellege. Kultúra: szülés. Horoghinta-szertartás (India). Pszichofizikai tényezők: az érzékelési küszöb univerzális, de az észlelési nagyon különböző. Múltbeli tapasztalatok: a család reagál a gyerek sérüléseire; skót terrierek izolációban nevelkedve beledugják az orrukat a gyufa lángjába (fiziológiai reakció van). A szituáció: Pavlov: egy bizonyos testtáj elektromos ingerlése + kaja= nyáladzás, más testtájra nem. Ha a fájdalmat keltő ingerre fókuszálunk nő a fájdalom (sport, hipnózis, szorongás,placebók), ha eltereljük, csökken. Vizsgálata ún. hidegpróba teszttel (kéz bemerítése jeges vízbe).

Fájdalom

- a fájdalom érzéklete a vitális pályák speciális tér- és időbeli szummációs mintázatából alakul ki

- két alapvető minősége van, külön idegpályák továbbítják

- fázisos fájdalom: sérülés közvetlen velejárója, gyorsan nő aztán csökken

- [neurológia: neospinotalamikus pálya, lokalizált fájdalom]

- tónusos fájdalom: sérülés utóhatása, késleltetett, de hosszan tartó és állandó

- [neurológia: paleospinotalamikus pálya, diffúz fájdalom]

- a fájdalom szubjektív intenzitása és minősége sokkal inkább áll más tényezők befolyása alatt, mint a többi érzékleté

- kultúra (beavatási szertartások, fakírmutatványok)

- korábbi tapasztalatok (pl. izoláltan nevelt kutyának nem fáj a láng; talán nem tudja a kis újszerű ingerhez kötni a fájdalomélményt)

- szituáció (pl. sebesült katonák sokkal kevesebb fájdalomról számolnak be, mint háborúban sebesült civilek)

- kapu-kontroll elmélet, MELZACK & WALL

- a gerincvelői ganglion "kapu", amely központi utasítástól függően vagy továbbengedi a receptortól jövő fájdalomingert, vagy nem

- [neurológia: preferálja a vastag gnosztikus rostokat a vékony vitálisokkal szemben]

- nyomásinger hajlamos a kaput elzárni ® masszírozás enyhíti a fájdalmat

- ingerléses érzéstelenítés: középagyi területek ingerlése kikapcsolja a fájdalmat (patkány) ® akupunktúrás érzéstelenítés is így működhet

- a kapu-kontroll elmélet modellje

- a vastag és vékony rostok befutó fájdalomingereket a gerincvelő Továbbító sejtjei küldik az akciós rendszer felé (ami kiváltja a fájdalomra jellemző pszichés és fizikai reakciókat)

- a T sejteket a substantia gelatinosán keresztül gátolják a vastag rostok, és serkentik a vékony rostok

- a vastag rostoknak közvetlenül is van leágazásuk a központ felé, ami az egész rendszer kapcsolatait befolyásolni tudja