SIGMUND FREUD

SIGMUND FREUD

(1856-1939)

- pszichoanalízis (lélekelemzés) elindítója, ideg- és elmegyógyász

- hisztéria ® hipnózissal próbálta gyógyítani

- pszichoanalitikus személyiségmodell

I. A lélek szerkezete:

strukturális felosztás topikus felosztás

^. személyiségen belüli instanciák, ^. lelki tartalmak

amik a lelki tartalmakat kezelik

^. felettes én (superego) tudatos

én (ego) tudatelőttes

ösztön-én (id) tudattalan

ID: - születéstől fogva jelen van

- ösztönök: fajfenntartási, létfenntartási

- örömelv alapján működik: velünk született ösztönök gyors és azonnali kielégítését keresi – nem ismeri a késleltetést (pl. csecsemő)

- nincs kapcsolata a külvilággal

EGO: - ösztön-énből alakul ki, születéskor még nem létezik

- mindhárom tartományban megtalálható

- összekötő, híd funkció – különböző személyiségű ének összekapcsolása

- külvilággal teremt kapcsolatot

- működését valóság-elv jellemzi: ösztönök korlátozása, visszaszorítása ® valóságnak megfeleljenek, kompromisszumok keresése

- ösztönszükségletek kielégítése, mely megfelel a valóság igényeinek (igazodik a valósághoz)

- késlelteti az ösztön-én szükségleteinek kielégülését, megtanul várni

SUPEREGO: - mindhárom tartományban létezik

- lelkiismeret tartománya: különbséget tesz jó és rossz között

- legkésőbb alakul ki: 4-5 év

^. tudatos: éppen aktuálisan tudatában vagyunk

^. tudatelőttes: nem vagyunk aktuálisan tudatában, de bármikor tudatossá válhat

^. tudattalan: - nem tudatosítható, kikövetkeztethető a tudattalan tartomány elfojtott tartománya

- sohasem volt tudatos (ösztönök) – pszichoterápiával sem

- elfojtott: az én visszaszorít a tudattalanba ® veszélyeztetik a magukról kialakított pozitív én képet

- negatív élmények

II. Libidó: személyiség fejlődésének mozgatója, működéséhez szükséges lelki energia, nemi ösztön, kezdetben differenciálatlan én-ösztön-én egységhez kötődik

^. összes libidó az énhez kötődik: énlibidó

^. primer nárcizmus: a fejlődés első néhány hónapja, össze libidó az énhez kötődik ® tárgymegszállás (tárgy lehet az anya is) – kihelyezi a libidóját az adott tárgyra = tárgylibidó, tárgykatexis

^. születés után a nemi ösztön libidója állandó marad

^. libidó visszavonása a tárgyról az énbe: dekatexis, szekunder nárcizmus (pl. alvás)

^. énlibidó – tárgylibidó: egyensúlyban kell lennie

III. Nemi ösztön fejlődése:

^. vannak a fejlődésben olyan szakaszok, amikor bizonyos testtájakat előnyben részesít = erogén zónák

^. nemiségnél nagyon hamar felfedezhető a nemi ösztönök fejlődése (csúcsa 5. év)

0. Primer nárcizmus

1. Orális fázis: - sok energia kötődik a szájhoz (mindent a szájukba vesznek)

- 1. erogén zóna = száj ® kezdetben a táplálkozás forrása, később önálló örömforrásként jelenik meg

- Freud: A gyermek a száján keresztül él és szeret.

- ahogy megjelennek a fogak, fájdalmat okoz (nem olyan, mint eddig)

2. Anális fázis: - 1-3. év

- erogén zóna: végbélnyílás

- szobatisztaságra szoktatás időszaka

- örömforrás: megtartás és elengedés formájában

- pozitív és a harag, dac kifejezője is lehet

- önszabályozás első eszköze a szobatisztaságra szoktatás

3. Fallikus fázis: - 3-4. életév

- nemi szervek kerülnek középpontba

- lányoknál: péniszirigység (a fiúknál miért van)

- kasztrális szorongás: hisz a lányoknak sincs, tőlük is bármikor elvehetik

- szexuális tevékenység: maszturbáció formájában kerül elő

- intellektuális kutatás: gyermeki szexualitás elmélete – a gyermek saját funkcióiból indul ki (táplálkozás, ürítés): anya lenyelt egy magot, ott jön ki a baba, ahol ürítenek

- ödipusz komplexus: első szerelmi tárgy az ellenkező nemi szülőhöz ® ambivalens érzéssel viszonyul az azonos szülőhöz (el kell tüntetni, hogy ő kerülhessen a helyébe) ® megpróbál olyan lenni, mint az azonos nemű szülő – azonosulás nemcsak külsőleg, hanem átveszi a felnőttes törvényszerűségeket Þ felettes én kialakulása (superego)

4. Latencia (lappang): - 6-7. év (iskolába kerülés ideje)

- átmenetileg nem jelentkezik a nemi ösztön

- elhárító mechanizmusok erősödnek: az én visszaszorítja az elvárásokkal nem összeegyeztethető ösztönöket

- előtérbe kerül a teljesítmény, a kortársak

5. Genitális fázis: - felnőtt szexualitásra jellemző módon kerül elő

- serdülőkortól a felnőttkorig

- előző szakaszokban részösztönök – nem a nemi szervekhez kötött és nem a másik nemhez kapcsolódva

- nemi szervek átveszik a szerepet a kielégülésben (részösztönök alárendelődnek

- fokozott érdeklődés: nemi ösztönök

- Freud: Tud szeretni és dolgozni.

IV. Szorongás – én elhárítani igyekszik: Elhárító mechanizmusok:

1. Elfojtás: visszaszorulnak a tudattalanba a kínos vágyak, indulatok (álmainkban visszatérnek, beszédben elvétésekkel találkozunk – nem tudjuk okát, tudattalan megnyilvánulások)

2. Reakcióképzés: ellenkezőjét jelenítik meg, mint ami a valóság (kistestvér)

3. Projekció: negatív érzéseket kivetítjük másokra, másoknak tulajdonítjuk (pl. rasszizmus)

4. Identifikáció (azonosulás): ödipusz komplexus

5. Szublimáció: szexuális és agresszív ösztönök egy részét szociálpozitív dolgokba fojtani

6. Regresszió (fixáció)

7. Racionalizáció: racionális magyarázat arra, hogy miért nem sikerült vmi